A trafik törvény korrupt része már annyit se ér blogtémaként mint egy tövigszívott, elpöccintett dekk - már egy hajlékony csikkgyűjtő se hajolna le érte. De az a "reklám" amit a trafikosok tolnak, helyenként jobban szennyezi a környezetet, mint az autók ablakából hanyagul kireptetett rigók.

Hajdani reklámosként még emlékszem rá, amikor kulturált, akár művészinek is mondható amerikai lovas tájképek, sivatagi buckák tevékkel, és hasonlók mutatták óriásplakátokon, milyen menő dolog cigizni. (Rajtuk kötelezően az előírás szerinti 10% méretű csík: a dohányzás súlyosan káros, blablabla...)

Aztán ott volt a "sportosan férfias" cigi, a száguldó cirkusz névszponzoraiként feltűnő elegáns és gazdag márkák. Ezek a többségünknek tényleg csak kívánatos márkák maradtak, drágák, elérhetetlenek - viszont szépek és kulturáltak.

Következő lépcsőben a cigik már teljesen kiszorultak a közterületekről és az újságok hasábjairól: maradt az ún. eladáshelyi reklám: használhatatlan csíkok a boltok polcainál.

És végül eljött a kánaán, az egészségmegóvás netovábbja: külön boltok, lefóliázott ablakokkal, semmi reklám a cigimárkának. Végül is érthető: tökmindegy milyen márkából áll össze a trafik nem kevés profitja, nem igaz? Csak teljen a haverok bukszája! Ez legalább egy őszinte üzenet: mindegy mit, csak szívjál, kedves bagós polgártárs!

A ciginek tehát semmi reklám! Bezzeg a trafikoknak! Azok jól láthatóan virulnak! Nem elég, hogy a dohánytermékek árusítását pont onnan szorították ki, ahova a legkisebb eséllyel mennek be gyerekek, jelesül a benzinkutakról. De megengedik azt a fajta direkt reklámozást, amit több évtizede már nem tehetnek az egyes konkrét cigimárkák.

És hiába nem lehet egészségügyi intézmény, oktatási intézmény közelében trafikot nyitni - a reklám azért pofátlanul oda kerül, ahova nem kéne.

A galériában látható képek magukért beszélnek, mindet saját kezűleg készítettem:

A Vajda Péter utcában konkrétan egy iskola sportpályája mellett van szolid kis tábla, hadd tudja a nebuló, hol juthat két iskola kör után (közben?) egy felszabadító slukkhoz. De a nagy kedvencem, a poszt címéért felelős vizuális környezetszennyezés az Ecseri úti metrómegállónál álló, lenyűgöző szépségű Szent Kereszt katolikus templom közvetlen közelében valósul meg.

Tényleg csak engem zavar az a molinó és zászló had, amivel ordítva hirdeti magát az amúgy is jól látható helyen nyitott trafik? Félreértés ne essék: aki cigizik (mint jómagam is), pontosan tudja, mert már feltérképezte, hol vásárolhat hétvégén, éjjel-nappal egy doboz megváltó cigit. Csupán a jó ízlés és az eredetileg fennen kinyilatkoztatott szándék, a fiatalok és a társadalom egészségének teljes körű védelméért emelek most szót.

Aki szívni akar, szívni is fog. Sőt, aki nem akar, az is, de másként - de most hagyjuk inkább tényleg a politikát... Az a fajta haveri disznóságok felett szemet hunyó, cinkos és cinikus képmutatás, ami már minden szinten átjárja az életünket, az zavar piszkosul. Szent  meggyőződésem, ha a gazdasági érdek úgy kívánja (márpedig lassan kifogy az ingyenpénzes kassza, amiből most így a végjátékban egyre durvábban folyik a haverok dotálása) - marhagyorsan eljön a legalizált marihuána is, mert van az a jövedéki bevétel, amitől gyógyhatású lesz a fű... Akár a kereszteket is lecserélik majd canabis levélkére?

Az Úr legyen velünk!

Apukám azt mondaná:

ezek akár az anyjukat is eladnák két forintért.